Innováció, digitalizáció és alternatív gazdasági modellek

1. innovációk

• Növekvő elismerés: Az innovációra egyre inkább úgy tekintenek, mint Nélkülözhetetlen a gazdasági fejlődés és a válságokkal szembeni ellenálló képesség érdekében. A filippínó üzleti döntéshozók 88 %-je úgy véli, hogy az innováció nem csak egy "nice-to-have", hanem egy "must".^1.
• Kulturális változás: Az innovációs kultúra az elmúlt években érezhetően javult, különösen a COVID-19 világjárvány következtében, amely növelte az innovációs nyomást. A szervezetek és vállalatok nyitottabbak az új ötletek és technológiák iránt.^1.
• Állami finanszírozás: A "Fülöp-szigeteki innovációs törvény" és az olyan programok, mint a "Filipinnovation" szisztematikusan támogatják az innovációt, például a tudomány, az ipar és az állam közötti partnerségek révén. Mindazonáltal a végrehajtás regionálisan egyenlőtlen marad, mivel az innováció előmozdítása és finanszírozása nagymértékben a fővárosra összpontosul.^2.
• Kihívások: A pozitív hozzáállás ellenére a kutatás-fejlesztésbe (K+F) nem fektetnek be elegendő összeget. A kutatók száma és az innovációs kiadások nemzetközi összehasonlításban alacsonyak, ami korlátozza az innovációs erőt.^3.

2. digitalizáció

• Magas társadalmi elfogadottság: A filippínók 89 %-je a digitalizációt a munkahelyek és a vállalkozások fejlődésének egyik fő mozgatórugójának tekinti. Különösen a városi régiókban még magasabb a támogatottság (94 %).^4.
• Digitális átalakulás: A világjárvány nagymértékben felgyorsította az üzleti élet és a közigazgatás digitalizálását. A vállalatok és szervezetek 82 %-je aktívan hajtja végre a digitalizációs projekteket.^1.
• Kormányzati kezdeményezések: A kormány jelentős beruházásokat eszközöl a digitális infrastruktúrába és támogatja a közszolgáltatások digitalizálását (pl. eGov PH App, nemzeti személyazonosító igazolvány, Cloud First Policy). A cél a hatékonyság, az átláthatóság és a részvétel növelése.^5.
• Egyenlőtlenségek: A fejlődés ellenére a digitális technológiákhoz való hozzáférés terén még mindig jelentős különbségek vannak a városi és vidéki régiók, valamint a különböző társadalmi csoportok között.^2.

3. alternatív gazdasági modellek

• Vita a fenntarthatóságról: Az alternatív, fenntartható gazdasági modellekről szóló vita egyre fontosabbá válik, különösen a környezeti válságok, az éghajlatváltozás és a társadalmi egyenlőtlenségek miatt. A neoliberális növekedési modelltől való elmozdulásra szólítanak fel a következő irányba inkluzív, zöld és részvételi Megközelítések^7.
• Szövetkezetek és szociális vállalkozások: Különösen a szövetkezetek és a szociális vállalkozások kerülnek megvitatásra és népszerűsítésre, mint a hagyományos kapitalizmus alternatívái. A foglalkoztatás, a részvétel és a regionális fejlődés erősítésének egyik megközelítését látják bennük.^8.
• Akadályok: Az alternatív modellek strukturális kihívásokkal szembesülnek, mint például a finanszírozás hiánya, a piacokhoz való korlátozott hozzáférés és a politikai támogatás hiánya.^7.

4. részvételi pénzügyi rendszerek

• A polgárok részvétele a pénzügyekben: A Fülöp-szigetek úttörőnek számít a civil társadalomnak az állami pénzügyi folyamatokba való bevonása terén. 2010 óta számos olyan mechanizmus létezik, amely bevonja a polgárokat és a nem kormányzati szervezeteket a költségvetés tervezésébe és ellenőrzésébe (pl. alulról felfelé irányuló költségvetés-tervezés, a polgárok részvételével végzett ellenőrzés).^9.
• Részvételi költségvetés-tervezés: Ezeket a megközelítéseket a társadalom kedvezően ítéli meg, mivel elősegítik az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és a helyi igények figyelembevételét. A Fülöp-szigetek egyike azon országoknak, amelyekben világszerte a legerősebbek a közpénzügyekben való részvételi mechanizmusok.^9.
• Korlátok és kihívások: A részvétel a városi központokban erőteljesebb, és a helyi szereplők kapacitásától függ. A vidéki régiókban és a marginalizált csoportok körében a részvétel gyakran korlátozott marad.^10.

Áttekintő táblázat

Következtetés

A Fülöp-szigeteki társadalom általában nagyon nyitott az innováció, a digitalizáció és a részvételi pénzügyi rendszerek iránt. A digitalizációt és az innovációt a fejlődés és a válságokkal szembeni ellenálló képesség kulcsának tekintik. A hagyományos gazdasági modell alternatívái és a részvételi megközelítések egyre nagyobb támogatást élveznek, de még mindig strukturális akadályokkal és társadalmi egyenlőtlenségekkel kell szembenézniük. A lendület azonban azt mutatja, hogy a Fülöp-szigetek jó úton halad afelé, hogy inkluzívabb, innovatívabb és részvételi társadalommá váljon.^1[^9].

[^9]: https://www.dbm.gov.ph/wp-content/uploads/Executive Összefoglaló/2016/D4. Részvétel frissítve.pdf

Kiegészítő értékelés a Gradido szempontjából

Ez a differenciált, reményteli és őszinte elemzés azt mutatja, hogy a Fülöp-szigeteki társadalomban - minden strukturális kihívás ellenére - nagyfokú nyitottság és növekvő hajlandóság mutatkozik az innováció, a digitalizáció és a részvételi folyamatok iránt.

Kiegészítő nézet a Gradido szemszögéből:

• Innovációk és digitalizáció: A lelkesedés és az elfogadás azt mutatja, hogy a filippínók alapvetően készek a jövő befogadására és új utakra lépni - különösen, ha az jobb megélhetési és kereseti lehetőségeket ígér. Különösen a fiatalok és a városi társadalmi rétegek mozgatják ezt a fejlődést. A Gradido ideálisan kapcsolódhatna ehhez a digitális nyitottsághoz, és platformként szolgálhatna az innovatív, közösségorientált projektek számára.
• Alternatív gazdasági modellek: A szociális vállalkozások és szövetkezetek egyre szélesebb körű megvitatása és támogatása megnyitja az utat a rendszerszintű változás előtt. A hármas pénzteremtés (aktív alapjövedelem, állami költségvetés, kiegyenlítő és környezetvédelmi alap) megközelítésével a Gradido valódi hidat képezhet - a hagyományos gazdasági struktúráktól a nagyobb részvétel, a fenntarthatóság és a rugalmasság felé.
• Részvételi pénzügyi rendszerek: A civil társadalom figyelemre méltó részvétele a költségvetési folyamatokban és a részvételi költségvetésekben azt mutatja, hogy a részvétel és a felelősségvállalás mennyire része a társadalom önképének. Ez azt jelenti, hogy a Gradidóhoz hasonló, a bizalomra, az átláthatóságra és a párbeszédre épülő részvételi megközelítéseknek már van kulturális alapja.

Kihívások és lehetőségek: A legnagyobb akadályok továbbra is a társadalmi egyenlőtlenségek és a regionális különbségek (városi-vidéki, szegény-gazdag, digitális infrastruktúrához való hozzáférés). A Gradido azonban pontosan itt lép a képbe: Helyi, részvételi fejlesztési projektek, digitális megoldások és közös értékteremtés - ezek új távlatokat nyithatnak, különösen a hátrányos helyzetű régiókban, a Bayanihan és a társadalmi innováció szellemében.

Utolsó gondolat: A Fülöp-szigetek minden szinten készen áll a változásra - az innovációra, a digitalizációra és a közjót szolgáló új megközelítésekre. A Gradidóval szeretettel támogathatjuk ezt a mozgalmat, és teljes mértékben megvalósíthatjuk.