Gazdaság és társadalom
Honlap " Országkutatás " Fülöp-szigetek " Gazdasági és társadalmi helyzet a Fülöp-szigeteken
Főoldal: Fülöp-szigetek
1. gazdaság és társadalom
2 Jövedelem és életszínvonal
3 Munkaerő-migráció és külföldi munkavállalás
4 Szegénység és társadalmi egyenlőtlenségek
5 A közjó és a szolidaritás
6 A hátrányos helyzetű gyermekek oktatási helyzete
7 Egészségügyi, társadalombiztosítási és nyugdíjellátás
8 A gondozási munka és elkötelezettség elismerése
9.innováció, digitalizáció és alternatív gazdasági modellek
10.közösségi alapú gazdaság és párhuzamos valuták
11 A Gradido lehetőségei és kihívásai
12. nemzetközi együttműködés, nem kormányzati szervezetek és kormányzati fejlesztési projektek
Gazdasági és társadalmi helyzet a Fülöp-szigeteken
A Fülöp-szigetek egy vegyes gazdasági és társadalmi helyzeta jelentős strukturális kihívásokkal párosuló szilárd növekedés jellemezte. Az országot Délkelet-Ázsia egyik legdinamikusabb piacának tartják, de mélyreható társadalmi problémákkal és a természeti katasztrófákkal szembeni rendkívüli sebezhetőséggel küzd.
Jelenlegi gazdasági helyzet
Növekedés és makrogazdasági fejlődés
A Fülöp-szigeteki gazdaság Robusztus növekedési rátákde rendszeresen elmarad a kormány ambiciózus céljaitól. 2024-ben a GDP 5,6 százalékkal[1][2] nőtt, ami a Fülöp-szigeteken a Ázsia második leggyorsabban növekvő gazdasága készült[2]. A 2025-re kitűzött növekedési célt 5,5-6,5 százalékra csökkentették[1][3], miután eredetileg 6-8 százalékot céloztak meg[4].
A gazdaságot elsősorban a következők mozgatják három pilléren nyugszik[5][6]:
- Szolgáltatási ágazat (a GDP 60%-je): Különösen az üzleti folyamatok kiszervezése (BPO), ahol a Fülöp-szigetek világpiaci vezető szerepet tölt be.
- Magánfogyasztás (a GDP 76%-je): 10,3 millió külföldi filippínó hazautalásaival támogatott[7]
- Infrastrukturális beruházásokAz "Építsünk többet és jobbat" program 150 milliárd dollárral[8][9]
Külkereskedelem és nemzetközi kapcsolatok
A Fülöp-szigeteken van egy Strukturális kereskedelmi hiány 61,3 milliárd USD[10]. Kína a legnagyobb importpartner 25,6 százalékkal.[11], míg a Az USA a legfontosabb exportpiac marad[12]. A nemrégiben bevezetett 17 százalékos amerikai vámok[13] az exportgazdaságra nehezednek, bár az olyan fontos ágazatok, mint az elektronika és a félvezetők mentesülnek[1].
A Kínával folytatott kereskedelem volumene 2024-ben eléri a 71 milliárd dollárt, míg az USA-val folytatott kereskedelemé csak 21 milliárd dollár[14], ami jól mutatja a Kínától való növekvő gazdasági függőséget.
Legnagyobb társadalmi kihívások
Szegénység és szélsőséges egyenlőtlenség
A gazdasági növekedés ellenére A szegénység és az egyenlőtlenség kulcsfontosságú problémák. A lakosság 15,5 százaléka él az országos szegénységi küszöb alatt, amely egy öttagú család esetében havi 13 873 peso[15][16]. A Fülöp-szigeteken a legmagasabb Gini-koefficiens az ASEAN-régióban[17], a leggazdagabb 20 százalék nyolcszor többet keres, mint a legszegényebb 20 százalék[17].
Különösen érintettek a következők vidéki területek és etnikai kisebbségek. A lakosság 25 százaléka él mélyszegénységben[18], míg a felső 0,01 százalék a nemzeti vagyon 46 százalékát birtokolja[19].
Természeti katasztrófák és éghajlatváltozás
A Fülöp-szigetek az egyik a természeti katasztrófák által világszerte leginkább sújtott országok[20][21]. Minden évben körülbelül 20 tájfun az országban[22][23], amelyek egynegyede pusztító hatású. Az éghajlatváltozás drámaian növeli ezeket a veszélyeket[20][21].
A természeti katasztrófák gazdasági költségei[24][25]:
- Éves veszteségek: a GDP 1,2 százaléka
- Szélsőséges események, mint például a Haiyan tájfun (2013): a GDP akár 4,6 százaléka is lehet.
- 2100-ra előre jelzett teljes veszteség: a GDP 6 százaléka.
Korrupció és kormányzási problémák
A korrupció a társadalom minden szintjét áthatja és jelentősen hátráltatja a fejlődést. A Fülöp-szigetek 115. hely 180 ország közül a korrupciós indexben[26][27]. A becslések szerint a fejlesztési források 50 százaléka és az állami költségvetés 25 százaléka. korrupció miatt elveszett[28].
A "Padrino" rendszer (cronyism) uralja a politikát és a közigazgatást[27], míg a a társasági adók 60 százaléka nem fizetnek[28]. Az ifjabb Marcos elnök vezette kormány reformokat vezetett be, de a rendszerszintű változások lassúak[26].
Szociális problémás területek
Egészségügyi rendszer
A Fülöp-szigeteki egészségügyi rendszer Súlyosan alulfinanszírozott és egyenlőtlenül elosztott[29]. Csak egy kórházi ágy 1000 lakosonként (OECD-átlag: 5 ágy), égbekiáltó a hiány[29]. A lakosság mindössze 50 százaléka jut orvosi ellátáshoz 30 percen belül[29].
Van egy "Kétszintű rendszer" a magán- és az állami egészségügyi ellátás között, a minőség pedig nagymértékben eltér a városi és a vidéki területek között[29].
Oktatási és ifjúsági problémák
Az oktatási rendszer a következőkben szenved krónikus alulfinanszírozottság[30]. Annak ellenére, hogy névlegesen a legnagyobb költségvetési részesedést, hiányzik a pénzeszköz a Általános iskolák, tanári fizetések és 250 000 osztályterem felújítása[30].
A tinédzserterhességi válság különösen riasztó[31][32]:
- Naponta 500 15 és 19 év közötti lány válik anyává.
- 3343 élveszületés a 10-14 évesek körében (2023)
- Négy év alatt 6,6 százalékos növekedés[31]
Sajtószabadság és emberi jogok
A A sajtószabadság komoly veszélyben van. A Fülöp-szigetek a 134. hely 180 ország közül[33][34]. 1986 óta 156 újságírót gyilkoltak meg, de csak két elkövetőt ítéltek el[35].
A "Drogháború" Duterte korábbi elnök alatt több mint 12 000 ember életébe került[36][37]. A kormányváltás ellenére az emberi jogok megsértése folytatódik, bár kisebb mértékben[37][38].
Gazdasági kihívások
Infrastrukturális hiányosságok
A hatalmas beruházások ellenére a Az infrastruktúra messze elmarad. A Fülöp-szigetek a 102. hely 141 ország közül a közlekedési infrastruktúrában[8]. Az "Build Better More" program célja, hogy 2028-ig 150 milliárd dollárral pótolja ezeket a hiányosságokat[8][9].
Központi projektek[9]:
- Manilai metró (befejezés 2029)
- 197 Világítótorony projektek
- A GDP 5-6 százaléka évente az infrastruktúrára
Munkaerőpiac és migráció
a lakosság 10 százaléka dolgozik külföldön[7][18] hogy eltartsák családjukat. Ezek a "A tengerentúli filippínó munkavállalók (OFW) évente a GDP mintegy 8,9 százalékát[39], ami támogatja a gazdaságot, ugyanakkor Családok szétszakítása és a szakképzett munkaerő hiánya[7].
A A munkanélküliség 4,48 százalékon áll (2025), de Alulfoglalkoztatottság és informális foglalkoztatás széles körben elterjedt[40].
Kilátások és reformmegközelítések
Rövid távú előrejelzések (2025-2026)
Gazdasági növekedés5,5-6,5 százalék (2025), 6,0-6,1 százalék (2026)[41][42][43] Infláció2-3 százalék, a céltartományon belül[41][42] A kihívásokAmerikai kereskedelmi viták, geopolitikai feszültségek, éghajlati kockázatok
Strukturális reformok
Gazdasági reformok[43][44]:
- TÖBB adóreform létrehozása a beruházások ösztönzése érdekében
- A külföldi befektetésekre vonatkozó korlátozások enyhítése
- A szabadkereskedelmi övezetek előmozdítása
Szociális programok[44][19]:
- Pantawid Pamilyang Pilipino (4Ps) a feltételes készpénztranszferek esetében
- Egyetemes egészségügyi ellátásról szóló törvény
- K-12 oktatási reform
A Fülöp-szigeteken a kritikus fordulópont. Bár a gazdasági alapok szilárdak, és az ország Ázsia egyik leggyorsabban növekvő gazdasága, a hatalmas társadalmi kihívások, az éghajlati kockázatok és a kormányzási problémák határozott és fenntartható reformokat igényelnek. A siker attól függ, hogy sikerül-e a gazdasági növekedést inkluzívabbá tenni és az állam strukturális gyengeségeit leküzdeni.
Kiegészítő értékelés a Gradido szempontjából
Az elemzés rámutat, hogy a Fülöp-szigetek helyzete mennyire összetett: egyrészt jelentős gazdasági növekedés és dinamikus társadalom, másrészt mély társadalmi megosztottság, nagy szegénység, hatalmas egyenlőtlenségek, valamint a korrupció és a természeti katasztrófák okozta kihívások. Az emberek kiszolgáltatottsága a szegénységgel, a szociális biztonság hiányával és az állandó környezeti veszélyekkel szemben különösen megható.
A gazdasági növekedés sikerei ellenére a lakosság nagy része alig részesül ebből. A közjó és az emberi kohézió, mint például a "Bayanihan" elve, még mindig létfontosságú a túléléshez, de a strukturális reformok gyakran elmaradnak. A fiatalok, a gyerekek, a vidéki és az őslakos közösségek gyakran lemaradnak - ez fáj, ugyanakkor új, humánus megoldásokat követel.
A Gradido fényében ez kettős motivációt eredményez: egyrészt reményt, értelmet és hangot adni az embereknek, ugyanakkor erősíteni a természetes együttműködésre és kölcsönös támogatásra épülő közösségeket. A szolidaritásból és részvételből fakadó ellenálló képesség egy jobb világ jelzőfényévé válhat, különösen a Fülöp-szigeteken.
Együtt pontosan ezekkel a kérdésekkel tudunk foglalkozni: A Gradidóval mint kiegészítő, jóléti rendszerrel értékelhetjük azt, ami életminőséget, kapcsolódást és részvételt teremt. Pontosan ezt a potenciált tudjuk most továbbfejleszteni - szeretettel, együtt és teljes szívvel.